Páros-páratlan
2009. március 25. – 10:46 | Röffentette: errorkaTudtam ám én, hogy elfelejtettem valamiről írni… Volt ugye szmogriadó, páros-páratlan rendszámos balhé, sírás-rívás, és persze az elmaradhatatlan mifene. Felkészültem ám én is…
Tudvalevő, hogy jogosítványból nincsen nekem olyanom, úgyhogy bezony, belefeccöltem kis juharszirupot egy második bringába. Sajna azóta a városi paripát nem is nagyon használtam, úgyhogy elképzelhető, hogy túladok rajta. Mindig csak terepezünk… Igaz míg terepre eljutok ezzel (értsd: át az egész városon, aszfalton) a böszmenagykerekűdöggel, addig széthalok, mert olyan tapadása van, hogy nagyon fog.
Korábban elmélkedtem, hogy lecserélem a másik paripámat valami futárosabb jellegű bringára, hogy ne a 12 kiló miatt ne tudjak már 50-el tekerni (úgyértem persze, hogy 40-el, hiszen ennyi a KRESZ szerinti max. megengedett bringával
). Mostanság, mivel ennyire nem használom cegénykémet, ezért felerősödött bennem, hogy esetleg tényleg elpasszolom, és majd veszek másikat, ha úgy érzem, hogy kell. Már csak azért is, mert még a cserén is lehetne kis pénzmagot spórolni, ami ugyebár megnöveli az ésszerűségi tényezőt.
Mivel jó szokásomhoz híven cangázás után csak letámasztom a garázsban a járgány(oka)t, ezért aztán kicsit gányosan szundikálnak ottan 2 menet között a paripák. Mivel az új canga kőkeményen monti (semmi átmenet, semmi flikk-flakk), ezért jól fel is lett avatva a még felázott, saras-gányos erdőben…
(Mennyi kötőjeles szókapcsolat… Ez mit jelent? Hö-he?)
…majd alaposan be lett támasztva a garázsba. Eme rossz szokásnak az az oka, hogy mikor hazajövök, már nincs kedvem pucoválni. Legközelebb induláskor meg mindig rohanok. Szörnyű, tudom…
Mindemellett kellemetlen emlékem is van a bringapucoválással kapcsolatban. Nem tudom anno meséltem-e, szerintem tuti, de 8 évig használtam a használtan vett országutimat, és nem volt baja. Aztán hallgattam Zoli haveromra, és elmentünk lemosni. Másnap jött ugye a kulcscsonttörés. Szóval a bringapucova nálam rossz Omen. Azt is mondhatnám, hogy egész életemet figyelembe véve a bringapucoválás utáni borulásos csonttörés 100%-ban bekövetkezett
Nnnnnnade. Eleddig nem jártam saras-trutyis erdőben, és ez azért így tényleg durva. Szóval ezt most éreztem, hogy pucolni kell, mert ez tarthatatlan állapot. Több napja cipeltem a rászáradt sarat is magammal, úgyhogy fogtam a slagot végre, és jó alaposan levizeltem. És persze, hogy ne haragudjanak egymásra a Merida testvérek, ezért lemostam a régit is.
Aztán meg lőttem képeket is a csodamasinámmal, úgyhogy bemutatom Nektek a két jószágot. Sajna a képek olyanok amilyenek. Talán egyszer lövök a fotós apparáttal, minőségi képeket…
Érdekesség, ami senkit se érdekel: Mindkettő Merida ugye, mindkettőn ugyanolyan magas a nyereg (érzésre belőve, szinte teljesen egyezik a talajtól való magasság), és mégis annyira más rajtuk ülni. A régire egyébként most az aktív új cangesz használata után alig tudok felülni, olyan magasnak érzem a nyeregállást (elvileg 52-es a vázméret), míg az újon meg folyton alacsonynak érzem (50-es vázméret), de lejtőről lejönni így is necces. Egyszer ki is bukott a pocakom alatt egy meredekebb résznél.
Ami még furi, hogy a régin sokkal egyenesebb háttal (és persze így nagyobb légellenállással) ülök, kényelmesen, míg az újon ha hátrahelyezem magam a nyergen, akkor nyújtózni kell picit a kormányhoz. Pedig hát ugye ez a kisebb váz. Szóval nem értem én ezt, de biztosan valami számozásos trükk. (Lehet, hogy hosszában kisebb a difi, míg magasságban nagyobb, mittomén… Inkább nem gondolkodok, mert abból nem szokik jó dolog kisülni. Persze más a kerékméret is, mert 28″ vs 26″, de már megint gondolkodok…)
Na asszem elég marhaságot hordtam össze, úgyhogy elég a rizsából… Íme a képek…
Szóval jöhet a szmogriadó (de ne jöjjön), egyelőre készen állok a páros-páratlan napokra…
u.i. Lassan kezd visszatérni az olvasótáborom (Hogy léphet az ember 2x ugyanabba a szarba?), úgyhogy a következő utáni bejegyzés egy tökizgalmatosságos iromány lesz, amire már nagyon kíváncsi vagyok, hogy miket fogtok véleményezni a hozzá.
@CoolIris
Felcímkék: 100d, 700v, bringa, Canga, crossway, matts, merida, páratlan, páros, páros-páratlan, szmogriadó, tfs







Loading ...
Eddig 4 hozzávélemény vanik ehhez a baromsághoz
Alkotta: morrmota | 2009. március 25. - 11:56 | Válasz
jó cangák, én asszem eddig csak a szürkével találkoztam:)
régebben ment még nekem is a bicaj, csak aztán eltunyultam, elkedvetlenedtem, stb. meg ugye rá lehet fogni a cangára is, hogy régi, nincs jól belőve, ígyúgy baja van.
riszpekt a bringásoknak.
Alkotta: errorka | 2009. március 25. - 12:18 | Válasz
Jaja, szurket mar villantottam. Majd egyszer a masikat is, ha ugy alakul
Egyebkent ezeken a kifogasokon a legkonnyebb segiteni
Alkotta: gliv | 2009. március 25. - 13:47 | Válasz
Jaj, de szépek
Az enyém a konyhában áll, és három éves sár van rajta. De nem izgat, mert az magától már le nem potyog. Sőt, segítséggel is csak igen nehezen
Alkotta: Vadvirág | 2009. április 04. - 10:19 | Válasz
Az enyim canga a garázsban, de most, hogy itt a jó idő, a verdám meg gazdasági totálkár (azóta sem páros, sem páratlan napokon nem szennyezem a környezetet)… komolyan elő kellene ásnom.
Amúgy is, már csak edzés szempontjából sem ártana…