Miért is szeretek bringázni?
2009. május 27. – 12:57 | Röffentette: errorka
(No Ratings Yet)
Loading ...Gyorsan egy pár szó, mielőtt elfogynak megint az olvasók. Sajna rengeteg a teend[, nincs sok időm pötyögtetni, de azért bemutatok egy történetet, ami szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy miért is szeretek én kerékpározni.
A lényeget magáról a kerékpározásról sokan elmondták már, így erre csak vázlatosan térnék ki: száguldás, Merida, szerelem, szabadság, adrenalin, haladok a városban is, és így tovább. Van azonban ezeken az általánosabb tényeken is túlmutató dolog, amit viszonylag kevesen szoktam említeni: nevezetesen az, hogy egy közösséghez tartozol.
Nem ám úgy, mint amikor pl. Quake-ezel, és közösen chat-eltek a többiekkel. Ez egy igazi közösség. Legújabb tanubizonyságot erről az alább linkelt történet során szereztem, és komolyan mondom, örvendezek, annak ellenére is, hogy most ebben a “miniprojectben” nem vettem részt:
“A történet elmesélőjét csak nemrég óta ismerem, igazából nem is hozzám beszélt, hanem barátnőmhöz. Múlt héten esett meg vele, hogy korábban kapott nyereménybiciklijének alkatrészei bizony nem bírták a rendeltetésszerű használat megpróbáltatásait, és egy-két kilométer után szépen sorban elkezdtek menet közben tönkremenni. A gond ezzel csak az volt, hogy a lány még elég messze kavargott otthonától, kilazult hátsó kerékkel, elgörbült kormánnyal pedig nem annyira buli a bicajozás.
Valahogy elevickélt Budára, az albérletéhez legközelebb eső bicajboltba. Ott a szervízes nagy nyilvánosság előtt közölte vele, hogy a kerékpárja nem igazán alkalmas a közlekedésre.”
A teljes történet elolvasható a szimpatikus.blog.hu-n.
Nem semmi…
A közösség egyébként még azért is szimpatikus, mert sajnos szemmel láthatóan idehaza ez az egyetlen nagy méretű tömörülés, melynek nem ez a feladata, de mégis küzd és hajt az élhetőbb városokért.
Remek példa erre a likvidált forgalomcsökkentési terv, melyet szerencsére a sajtó “műdugó”-nak tituált, amitől persze egyből kiakadhatott a mezei ember, és 2 nap után virtuálisan szíven döfték (persze előtte még arcon is szarták, csak ilyet morbidság lenne leírni) az utóbbi évek egyik legértelmesebb próbálkozását, iszonyat nevetséges indokokra hivatkozva.
Jöttek itten külfölddel, belfölddel, meg hogy így is van dugó, minek a szivatás. Azt nem veszik észre, hogy saját magukat szívatják az emberek, nap mint nap, meg persze egymást, miközben ártatlanok levegőjét mérgezik az állandó dugóban pöfékeléssel.
Aki nincs képben, annak íme néhány link (érdemes megtekinteni!):
- A legszánalmasabban elfogult riport a TV2-től
- És a kerékpárosKlub Elnökének véleménye a dologról (tekinthető a másik végletnek is, de valójában nem az)
- Egy jó írás a HVG-n…
A hozzászólások olvasásától (főleg ha valaki egyet ért a tervezettel) óva inteném a népeket, ugyanis a 8572 kommentnek közel 80%-a az, hogy márpedig ő (X.Y.) nem csinál semmit, amí nincs ez, meg az, meg amaz. Közel 15 éve megy ez a “nem változtatok, amíg…”, ennek megfelelően ott tartunk, ahol. Közben persze az “amíg”-ok egy része megvalósult, mégha lassan is, de újabb “amíg”-ok érkeztek, amiből egyértelműen kitűnik, hogy amíg nincs RADIKÁLIS változtatás, addig mindig lesz mire fogni, hogy miért kell autóba szállni. Egyedül, drágába, újba, hiszen a régibe ülni szégyen és égő. Hitelt felvenni mindezért, ami aztán az anyagi csőd szélére juttat, de hát KELL, ÉRTED?
Sokan dobálóznak külföldi példákkal, hogy jaj de hát ott milyen jó, van 20 sáv, elkerülő utak, metrók, normális tömegközlekedés. Nos nekik üzenem, hogy egyrészt valóban igazuk van, de amíg a BKV-nak (igen, kicsit Budapest-központú a dolog, de itt élnek a legtöbben, és kb. itt a legrosszabb a helyzet) nincs masszív bevétele, addig nem biztos, hogy bármit is lépni tudnak fejlesztés ügyben. Tény és való, hogy ott se minden okés (4-es metró siralom pl.), de amíg az emberek bliccelnek, mondván hogy én ezért a szarért nem fizetek, a maradék meg bringázik, vagy autóban veri el a pénzét, addig nem is lesz miből fejleszteni. Klasszikus 22-es csapdája, de jelen esetben sajnos adott, hogy melyik félnek kell előbb RADIKÁLIS változásokat hozni az életében.
Persze amíg az emberek rövidtávban gondolkodnak, és nem fogjék fel, hogy ezek a projectek ÉLETMINŐSÉGJAVULÁST hoznak, hosszabb és békésebb egymás mellett (között???) élést, addig hiába minden.
Külföldön számos példa volt már ilyen projectekre, a legviccesebb azonban az, hogy New York-ban épp párhuzamosan indult meg egy nem kis project. Fogták, és lezárták a Times Square-t az autóforgalom elől. Az emberek egyébként nem meglepő módon ott is be voltak szarva, hogy mi lesz, csak ugye a 10 millióan. És tudjátok mi a durva? Eltelt 1 nap, és az emberek ÖRÜLNEK. És ami hihetetlen, még nem halt bele senki. NY-ban egyébként az a dúúúúúrva, hogy nem egy hónapra, és nem 3 sáv helyett 2-re korlátozás, hanem év végéig azt mondták, hogy szevasztok.
Ezt most hagyom ülepedni. Szevasztok 
u.i. NY linkek:
A PDF elég egyértelmű azok számára is, akik not familiar with the English language. Nos, ehhez hasonló projecteket döftek szíven most a közlekedésfejlesztő zsenijeink. Azt hiszem, köszönjük…
u.u.i. Járunk ám túrázgatni, csak sok időt emészt fel a munka, így nincs időm bepötyögni az eredményeket, pedig felfejlesztettem kicsit a dolgokat… Káming szún bekk.
@CoolIris
Felcímkék: adományozás, bkv, bringa, Canga, forgalomcsökkentés, kerékpár, környezetvédelem, műdugó, new york, szerelés, szmog
Loading ...
1 Trackback(s)